Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországig nyúlik. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, az újidő harmadidőszakában keletkezett. Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található Mont Blanc (4807 m).

 

Az Alpok fő lánca a Földközi-tenger vízválasztóján nyúlik a Bécsi-erdőig, és rajta helyezkedik el a legmagasabb és leghíresebb csúcsok közül sok. A Colle di Cadibonétól a Col de Tende hágóig az olasz-francia határon nyugat felé tart, ott északnyugat felé fordul, majd a Colle della Maddalena hágó közelében észak felé. A svájci határt elérve a fő vonulat megközelítőleg kelet-északkelet felé tart és Bécs közelében ér véget.

Nevének eredete [szerkesztés]

Neve a francia nyelv közvetítésével a latinból származik. Latinul Alpes, amely tisztázatlan etimológiájú. Köze lehet a latin albus (fehér), vagy altus (magas) szavakhoz, de az is lehet, hogy kelta eredetű.
Vonulatai [szerkesztés]

Két fő vonulatra, Nyugati-Alpokra és Keleti-Alpokra szokták osztani. A választóvonal a Bodeni-tó, a Comói-tó, illetve a Rajna.
Nyugati-Alpok [szerkesztés]

A Nyugati-Alpok (Franciaország, Svájc, Olaszország) a magasabb (ennek legmagasabb csúcsa a Mont Blanc). A Nyugati-Alpok fő vonulatai:

Franciaországban, illetve Olaszországban:
Liguri-Alpok
Tengeri-Alpok
Cotti-Alpok
Dauphiné-Alpok
Graji-Alpok
Montblanc – masszívum

Svájcban:
Wallis-Alpok (Walliser Alpen)
Berni-Alpok (Berner Alpen)
Glarni-Alpok (Glarner Alpen)
Ticinói-Alpok (Tessiner Alpen)
Rätikon.
Keleti-Alpok [szerkesztés]

A Keleti-Alpok (Ausztria, Németország, Svájc, Liechtenstein, Olaszország, Szlovénia, Magyarország) fő vonulatai kőzetei szerint három élesen elválasztható részre oszthatók:
Északi-Mészkőalpok: többek között az
Allgäui-Alpok,
Lech-völgyi Alpok,
Karwendelgebirge.
a Középső-Alpok kristályos zónája:
Magas-Tauern,
Alacsony-Tauern,
Stubai-Alpok,
Ötz-völgyi-Alpok,
Ziller-völgyi-Alpok,
Bernina-csoport,
Ortler-csoport.
Déli-Mészkőalpok:
Dolomitok,
Karni-Alpok,
Júliai-Alpok.

A Keleti-Alpok legmagasabb csúcsa a 4052 méteres Piz Bernina, a Bernina-csoport tagja.

Ausztria legmagasabb csúcsa a Großglockner (3797 m), a Magas-Tauernben. Az osztrák Alpokban mintegy 1000 gleccser, és kereken 860 több mint 3000 méter magasságba emelkedő hegycsúcs tör az ég felé. Ezeknek fele az Ötz-völgyi-Alpokban és a Stubai-Alpokban helyezkedik el (például Wildspitze 3774 m, Zuckerhütl 3507 m).

Országok:Ausztria, Olaszország, Svájc, Liechtenstein, Franciaország, Németország, Szlovénia, Magyarország
Éghajlata [szerkesztés]

A legfontosabb tényező, amely az Alpok különböző részeinek éghajlatát alakítja, a domborzat. A déli hegyoldalak jóval melegebbek, több napsütésben részesülnek, mint az északiak. Emiatt a mediterrán növénytársulások is megjelennek itt. A magas hegyoldalakban falvak sorakoznak. A hűvösebb északi területeket erdőségek fedik.

Az Alpokban az északnyugati lejtők sokkal több csapadékot kapnak, mint a hegyvonulatok közé zárt medencék vagy a keleti oldal hosszanti völgyei.

A hóhatár az északi oldalon 2400–2600 m-en húzódik, a délin kb. 2700–2900 m felett, a hegység belsejében 3000 m körül húzódik.

Az Alpok déli lejtőinek jellegzetes bukószele a főn. A hegységen átkelő légtömegek a túlsó oldalon száraz, fokozatosan felmelegedő szélként buknak alá a völgyek irányába, ami meggyorsíthatja a hóolvadást (ezért hófalónak is hívják), és lavinákat indíthat el. A környezet védelmét fontos feladatnak tartják az alpi országok, ezért sokat költenek is rá.

A Nagy Szent Bernát-hágó

Passo Pordoi a Sass Pordoi (2950 m) tövében
Hágók [szerkesztés]

Az Alpokon való áthaladást számos hágó könnyíti meg, többek között:
a Mont Cenis hágói
a Nagy Szent Bernát-hágó (2469 m)
a Szt. Bernardino-hágó (2065 m)
a Bernina-hágó (2328 m)
a Simplon-hágó
és a Szent Gotthárd-hágó (2106 m)
a Gavia-hágó (2618 m)
az Aprica-hágó (1176 m)
a Semmering-hágó (985m)

A legfrekventáltabb alpesi útvonalak:
Brenner-hágó (1370 m)
Reschenpass (1504 m)
Stilfser Joch ( 2758 m = Eu. legmagasabb h.)
Maloja-hágó (1815 m)
Pordoi-hágó (2239 m)
Falzarego-hágó (2105 m)
Alpesi hágók [szerkesztés]▼ kinyit
m • v • sz
Ausztria hágói

▼ kinyit
m • v • sz
Olaszország alpesi hágói


Növényzete [szerkesztés]

A legfontosabb lombullató fák (tölgy, bükk, kőris, juhar) határa, amely az e növények számára már túl hideg éghajlatú zónák kezdetét jelzi, az Alpokban sok tényezőtől függően különböző magasságokban található. Általában 1200 méteres tengerszint feletti magasság körül, de a déli hegyoldalakon 1500 méteren, sőt helyenként 1700 méteren is lehet.

A klímakülönbségeket jelző lombhullató zóna az emberi beavatkozás következtében sok helyütt megritkult, vagy akár teljesen eltűnt. Az ausztriai Alpok bükkerdein kívül a hegységben már alig találhatók az őshonos lombhullatókból álló erdők. Sok helyen ahol valaha léteztek, erdei fenyővel és lucfenyővel helyettesítették őket, amelyek kevésbé sebezhetők a lombhullatók ellensége, a kecske által.

Az erdőöv felett gyakran havasi törpefenyők zónája húzódik, afölött pedig törpecserjék, tipikusan a Rhododendron ferrugineum (savas talajokon), vagy a Rhododendron hirsutum (lúgos talajokon). Efölött találhatók az alpesi rétek, még magasabban egyre ritkul a növényzet, először elszórt foltokban, csomókban nő, majd eltűnik. Az Alpokban számos faj jelen van meg 4000 méteres magasság felett is, mint a Ranunculus glacialis, az Androsace alpina vagy a Saxifraga biflora.

Havasi törpefenyő
(Pinus mugo)

Rozsdás havasszépe
(Rhododendron ferrugineum)

Havasi gyopár
(Leontopodium alpinum)

Szártalan tárnics
(Gentiana acaulis)


Törpekosbor
(Chamorchis alpina)

Alpesi kökörcsin
(Pulsatilla alpina)

Havasi gombafű (Androsace alpina)

Gleccserboglárka
(Ranunculus glacialis)


Néhány alpesi növény: vörösfenyő, törpefenyő, boróka, hálós erezetű fűz, bazsarózsa, gleccserboglárka, havasi mák, kövirózsa, tűzliliom, kőtörőfélék, alpi here, ciklámen, borzas havasszépe, tárnics, alpi őszirózsa, harangrojt, kosborfélék
Állatvilága [szerkesztés]
Emlősök [szerkesztés]

kőszáli kecske, zerge, havasi mormota, gímszarvas, róka,havasi nyúl, havasi pocok, alpesi cickány
Madarak [szerkesztés]

szirti sas, héja, nyírfajd, vörös vércse, alpesi hófajd, siketfajd, uhu, fekete harkály, szirti fecske, havasi pityer, havasi szürkebegy, örvös rigó, búbos cinege, havasi csóka, hajnalmadár, havasi pinty, fenyőszajkó
Hüllők és kétéltűek [szerkesztés]

vízisikló, alpesi gőte, foltos szalamandra, alpesi szalamandra, sárgahasú unka, törékeny kuszma, keresztes vipera
 

Oldal: Alpok
Hiányosságaid vannak a tanulásban? Akkor én segítek neked ! - © 2008 - 2024 - tudastar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat