A klór (régi magyar nevén: halvany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Cl, rendszáma 17. A VII. főcsoportba, a halogének közé tartozik. Erősen mérgező, szúrós szagú, zöldes-sárga színű gáz, melyet kétatomos klórmolekulák (Cl2) alkotnak. Reakciókészsége nagy, csaknem minden elemmel reagál.

Története [szerkesztés]

A klórt 1774-ben fedezte fel Carl Wilhelm Scheele svéd tudós, a klór nevet Humphry Davy adta neki 1810-ben. A klór név a görög χλωρóς (klorosz) szóból származik, amely magyarul annyit tesz: sápadt zöld.
Jellemzői [szerkesztés]

A klór standard nyomáson (101325 Pa), és szobahőmérsékleten (25 °C) sárgás-zöldes színű gáz. Erősen mérgező, a szerves anyagokat – így az emberi szöveteket is – erősen roncsolja, oxidálja. Apoláris anyag, egy elektron felvételével éri el a nemesgáz-szerkezetet.Vízben közepesen oldódik. A levegőnél nehezebb. Olvadás- és forráspontja alacsony. Elektronegativitása 3. Vegyületeiben lehet 1, 3, 5, és 7 vegyértékű.
Fizikai tulajdonságai [szerkesztés]

A klór sárgás-zöld színű, fojtós szagú, köhögésre ingerlő mérgező gáz. A levegőnél nagyobb a sűrűsége.
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]

A klór jó oxidálószer. A fémekkel fém-kloridokká egyesül. Ha vassal reagál, vas(III)-klorid, ha nátriummal, nátrium-klorid keletkezik.



A klór a hidrogénnel heves exoterm reakcióba lép, ami fényjelenséggel jár. A klórgáz és a hidrogéngáz klórdurranógázt alkot. Meggyújtva csattanó hanggal felrobban.

Előfordulása, előállítása, vegyületei [szerkesztés]

Elemi állapotban csak a vulkáni gázokban fordul elő. Sói jelentősek, a tengervíz igen nagy mennyiségben tartalmaz konyhasót (nátrium-klorid;NaCl), emellett a kőzetek is tartalmaznak klorid-iont.

Előállítható kloridok erősen savanyú közegben történő oxidálásával.


nemesfém-kloridok termikus disszociációjával:


laboratóriumban kálium-permanganát sósavas oxidációjával:


vagy nátrium-klorid olvadékának, illetve vizes oldatának elektrolízisével. Ipari előállítására az utóbbi módszert használják.

Legelterjedtebb vegyületei a kloridok, ahol a klór egyszeresen negatív oxidációs állapotban szerepel. Alkálifém-, és alkáliföldfém-kloridok kiválóan oldódnak vízben, ionos tulajdonságú anyagok. A kloridion komplexképzésre is képes.

Gyakoribb vegyületei:
lásd: A klór vegyületei

A meggyújtott hidrogéngáz a klórgázban is folytatja égését. Az egyesülési reakcióban hidrogén-klorid-gáz keletkezik. Régen ezen a reakción alapult a sósavgyártás:

Felhasználása [szerkesztés]
fontos szerepet tölt be a műanyagiparban, a PVC egyik alkotóeleme
a sósavat, és hipót az élet számos területén alkalmazzák /pl.:mosószer gyártása/
ivóvíz fertőtlenítés
papír fehérítés
harci gáz
Élettani tulajdonságai [szerkesztés]

Az élő szervezetek számára létfontosságú elem a klór, a kloridionok sejt töltésének beállítását szolgálják. Az elemi klór igen mérgező, belélegezve a tüdőt, és a nyálkahártyát roncsolja.
Izotópjai [szerkesztés]

A klórnak a természetben főként a két stabil izotópja fordul elő, a 35Cl (75,77%) és a 37Cl (24,23%). A két izotóp aránya körülbelül 3:1, a klór atomtömege közelítően 35,5 g/mol. Nyomokban előfordul a radioaktív 36Cl izotóp is, amelynek a felezési ideje 3·105 év. Ez főként a 36Ar izotópból keletkezik a légkörben, a kozmikus sugárzás hatására.
Óvintézkedések [szerkesztés]

A hipót (és egyéb fertőtlenítőszert) nem szabad sósavval vagy más savas anyaggal (például vízkőoldóval) együtt használni! Savas közegben a hipóból mérgező klórgáz fejlődik, ami súlyos balesetet okozhat
 

Oldal: A klór
Hiányosságaid vannak a tanulásban? Akkor én segítek neked ! - © 2008 - 2024 - tudastar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat