Első generációs gépek: elektroncsöves gépek (1943–1954)
műveletvégzéshez elektroncsöveket használnak
programozás nehezen megtanulható, gépi nyelven
néhány tízezer művelet/mp
nagy energia felhasználás
gyakori hibák miatt költséges
az első tisztán elektronikus gép, 1943–46 ENIAC: 18 ezer elektroncső, 10 ezer kondenzátor, 70 ezer ellenállás, 30 tonnás tömeg, 800 kW teljesítményfelvétel
Neumann-elvek: 1946 ENIAC építési tapasztalatai alapján
az első belső programvezérlésű:1949 EDVAC
az első sorozatban gyártott számítógép:1951 UNIVAC
Második generációs gépek: tranzisztoros gépek (1954–1964)
az elektroncsövek helyett megjelenik a jóval kisebb dióda és tranzisztor
kapcsolási idő, gépi méretek, energia igény csökken
100 ezer művelet/mp
a tranzisztor révén sokkal megbízhatóbb gépek
megjelennek az első programozási nyelvek
az 1948-ban feltalált tranzisztort csak 1958-ban építik be először
a nagy univerzális számítógépek ideje:1960–66
magasszintű programozási nyelvek megjelenése: az első volt a FORTRAN
az 1963-ban megjelent PDP 5 (DEC) gép volt az első, ami nagyjából elfért egy asztalon
Harmadik generációs gépek: integrált áramkörös gépek (1964–1971)
megjelennek az integrált áramkörök a gépekben
a gépek ára és mérete rohamosan csökken, megbízhatóságuk nő
1 millió művelet/mp
félvezető memóriát használnak
megjelennek a korszerű operációs rendszerek
IBM 360, majd IBM 370
Negyedik generációs gépek: mikroprocesszoros számítógépek (1971–)
méretek csökkennek
nagy megbízhatóság
új magasszintű programozási nyelv: PASCAL (1968, Wirth)
LOGO nyelv: 1971
C, C++ programozási nyelvek
az első mikroprocesszor: INTEL 4004
azt követő néhány processzor fajta: INTEL 8086, 8088
második generációs processzorok: INTEL 80286
harmadik generációs: INTEL 80386DX, 80386SX
negyedik generációs: 80486DX, 80486SX, Am 5x86
ötödik generációs: Intel Pentium , AMD K5, Cyrix 6*86,
hatodik generációs: Intel Pentium Pro, Pentium II, Celeron, AMD K6, Cyrix 6*86MX, Intel Pentium III, AMD K7, Pentium IV., AMD Athlon XP 2800 +
5. Generáció
Mai modern számítógépek.