Hiányosságaid vannak a tanulásban? Akkor én segítek neked !

Itt sok minden érdekes dolgot meg tudsz nézni.Ha találok valami érdekeset egyből felteszem az oldalra!Tanulást is segítem :)

A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Romániáig. Az újidő harmadidőszakában keletkezett, az Eurázsiai hegységrendszer tagja.


Földrajz [szerkesztés]

A Kárpátok Pozsonynál (a külső vonulata Bécsnél) kezdődik, hatalmas félkörben körbeveszi a Kárpát-medencét és Erdélyt, majd délnyugat felé haladva a Dunánál ér véget Orsova (Románia) közelében. A hegység teljes hossza 1500 km, szélessége 12 és 500 km közötti, 190 ezer km2 területet foglal el. Az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában.

A Kárpátok egybefüggő hegylánc, de több különálló részre osztható. Csak néhány helyen lépi túl a 2500 m-es magasságot (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m – a legmagasabb pontja, Bucsecs-hegység, Fogarasi-havasok, Páring-hegység, Retyezát-hegység). Nincsenek gleccserek vagy állandóan hóval borított területek. A Kárpátokat a Duna választja el az Alpoktól és a Balkáni-hegységrendszertől. Az Alpokkal két ponton, az Alsó-ausztriai-szigethegységnél és a Lajta-hegységnél találkozik, Bécs közelében.

A Kárpátok egy nagyobb összefüggő hegységrendszert alkot a Podóliai-hátsággal, illetve a Balkán-hegységgel és a Balkáni-hegységrendszer többi tagjával (Dinári-hegység, Velebitek stb.) ezt nevezik Kárpát-hegyvonulatrendszernek.
Éghajlat [szerkesztés]

Éghajlata hegyvidéki, aminek kialakulásában döntő a táj tengerszint feletti magassága.
Vízrajz [szerkesztés]

Az északra folyó Visztulát kivéve,a Kárpátokból eredő folyók a Duna(mellékvizeivel együtt)és a Dnyeszter révén a Fekete-tenger vízgyűjtőmedencéjéhez tartoznak.

Ásványkincsei már számottevőbbek(szén,vas- és színesfémérc),folyóvizeinek ereje pedig lehetőseget nyújt elektromos áram termelésére,a legfontosabb vízerőmű a Vaskapu szorosban épűlt.Ipara változatos,olyan jelentős varosokkal,mint Kassa(Szlovákia)és Brassó(Romania).
Növényzet [szerkesztés]

Majdnem 4000 magasabbrendű növényfajtával, nagy kiterjedésű, vadregényes erdőségeivel, bennszülött és maradvány fajokban bővelkedő sziklai vegetációjával, lápjaival a kárpátok botanikai szempontból európa egyik legkülönlegesebb, legháborítatlanabb – és napjainkban sem tökéletesen feltárt – területe.
Állatvilág [szerkesztés]

A Kárpátok Európa fajokban leggazdagabb vidéke.

Itt található a barna medve, a farkas és a hiúz legnagyobb állománya a kontinensen. A parlagi sas európai állományának közel fele a Kárpátokban él. Egy másik igen ritka faj az európai bölény, melyből alig 400 egyed él e területen. Ma a beltenyészet fenyegeti. Rendkívül veszélyeztetett faj a zerge is, amelyből körübelül 300, és a jávorszarvas, amelyből körübelül 100 egyed él a Kárpátokban.
A Kárpátok mint hegységrendszer [szerkesztés]

A kárpáti hegységív a földrajzi tájtagolás alapján, az alábbi fő részekre osztható. (Itt csak a legfontosabb hegységcsoportok szerepelnek. A hegységek részletes felsorolását lásd: A Kárpátok hegységeinek listája)
Északi-Kárpátok [szerkesztés]

Az Északi-Kárpátok a Kárpátok egész északi vonulatát magába foglalja. Ezt az óriási régiót többnyire a következő két területre bontják:

Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok a Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz – (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.

Külső vonulat:
Fehérkárpátok-régió
Beszkidek
Északi-Tátraalja

Belső vonulat:
Tátra-Fátra-vidék
Selmeci-körhegység
Gömör-Szepesi-érchegység
Északi-középhegység

Északkeleti-Kárpátok
Az Északkeleti-Kárpátok a Tapol-völgytől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csornohora (Feketebérc), 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.

Külső vonulat:
Külső-Beszkidek vagy Keleti-Beszkidek
Máramarosi-havasok

Belső vonulat:
Vihorlát-Gutin-hegyvidék
Keleti-Kárpátok [szerkesztés]

A Keleti-Kárpátok a Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m, régen: Teleki Pál csúcs), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m, régen: Horthy Miklós csúcs).

Külső vonulat:
Bukovinai-Kárpátok
Moldvai-Kárpátok
Kárpátkanyar

Belső vonulat:
Besztercei-havasok
Gyergyói-havasok-Tarkő-Naskalat-Csíki-havasok
Görgényi-havasok-Hargita–Háromszéki-havasok-Nemere-Bodzai-havasok-Szilon-Baj-Lóhavas-Nagykőhavas-Csukás,
Bodoki-hegység-Baróti-hegység
Déli-Kárpátok [szerkesztés]

A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).

A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot:
Bucsecs-csoport ,ide tartozik a Bucsedzs, Leaota , Jézer-Papusa és a Királykő,
Fogarasi-havasok csoportja
Páreng-csoport
Retyezát-csoport
Nyugati-Kárpátok [szerkesztés]

Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot.

Ennek három fő csoportja:
Erdélyi-középhegység
Ruszka-havas
Bánsági-hegyvidék

A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.
Szerb-Kárpátok [szerkesztés]

Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) is nevezik a Szerb-érchegységet, amely a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegység a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.
Fontosabb folyók [szerkesztés]
Vág – Váh
Garam
Hernád
Sajó
Duna
Dunajec
Poprád
Prut
Dnyeper
Dnyeszter
Szeret
Tisza
Ung

Laborc, Latorca, Bodrog, Bodza, Küküllő, Körösök, Aranyos, Sebes, Sajó az erdélyi, Lápos, Nyárád, Beszterce, Nagy-Szamos, Kis-Szamos, Berettyó, Kraszna, Feketeügy, Túr, Iza, Borsa, Mara, Aranyos Beszterce, Barca, Béga, Tömös , Cserna, Hortobágy, Homoród, Vargyas, Kormos, Békás, Sebes Sebesvárnál, Nagysebes Szászsebesnél, Szebeni, Tatros,
Argeş
Moldva
Szűcsvár/ Szucsáva
Olt
Maros
Szamos
Timok,

Dümbovica, Jalomica, Zsil, Vászló, Bahluj
 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 36
Tegnapi: 34
Heti: 346
Havi: 2 338
Össz.: 477 382

Látogatottság növelés
Oldal: Kárpátok
Hiányosságaid vannak a tanulásban? Akkor én segítek neked ! - © 2008 - 2024 - tudastar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »